Az alábbi linken egy otthoni foglalkozás óraterve és anyagai találhatók. Az óra témája a hivatalos és nemhivatalos levelek írása.

Az óra tervezett hosszúsága 45 perc de az órán elvégzendő utolsó feladat lehet több időt vesz igénybe és ennek javítása a tanárnak az órán kívüli feladatai közé tartozik ennek az órának az esetében. Az óra főfókusza az íráskészségen van, ami ritkán fejlesztett átlag angolórákon és ez a témakör gyakori érettségi vagy nyelvvizsga feladat, ami egy nagyon fontos témává teszi.

https://drive.google.com/open?id=1DK2JUnd01bB1-tCytiIeDcsb5U6DcHfr

Az első képen egy általam a wordart.com-on készített szófelhő látszik, a 21. századi iskolához kapcsolódó szavakkal és fogalmakkal. A témában próbáltam főleg általános irányelvek mentén haladni és nem a részletekre koncentrálni. A meglepő elem köztük talán az európai értékrend, de amíg Magyarországban vagy az Európai Unióban gondolkozunk elengedhetetlen eleme a modernitásnak szerintem.

A második kép pedig egy az infogram.com segítségével készült infografika a történelem tantárgyhoz kapcsolódóan. Az alkalmazás maga jó viszont nagy része fizetős fal mögé van helyezve, ami komolyabb használatánál gondot jelenthet. Az anyag maga nem törzsanyag, de érdekességként, kedvcsinálóként vagy akár egy szombati tanítási órára, ahol se a diák se a tanár nem akar ott lenni, be lehet vinni a témát és egy könnyed beszélgetés alapja lehet.

A LearningApps egy olyan weboldal vagy alkalmazás, amin keresztül bárki készíthet vagy megoldhat tankockákat, amik egyszerű feladatok, amik főként a gyakorlást tudják szolgálni, egy kis hozzáadott technológiai csavarral. Az oldal felkínál több feladatípust például a csoportosítást, rövid választ kérő feladatokat, vagy a párosítást is többek között. Az elkészített tankockákat a tanár megtudja osztani és akár nyilvánossá is teheti, a megosztott tankocka hasznos lehet otthoni gyakorló feladatnak a diákoknak és a tanár látja is hányan oldották meg a feladatot. A lehetőségek talán korlátozottak egyesek, szerint de több tankockával kikerülhető ez a probléma is.

Az én tankockám az angoltanításban lehet hasznos, a feladatban a diáknak a hivatalos és hétköznapi kifejezéseket kell szétválasztania, amiket egy levél vagy email megírásánál tud hasznosítani.

Videó: https://screenrec.com/share/KOGlhI6Tyg

A tesztemhez a Google Forms alkalmazást használtam. Az alkalmazásban változatos feladattípusok mellett a könnyen kiértékelhetőség is előnye, a könnyen beágyazhatóságát nem említve. Megadhatóak a jó válaszok egy teszt feladatban, de nyitva is hagyhatjuk például rövid válaszos feladatoknál, ahol ha meg is adunk egy vagy több objektívan jó választ, ha úgy ítéljük meg, hogy az általunk megadott helyes válaszokon kívül lehet más is jó, akkor a válasz helyességéről utólag dönthetünk manuálisan, vagy szimplán megadatjuk, hogy az általunk megadott válaszon kívül minden más hibás. Az automatikus javítás esetén, akár instant visszajelzést is tudunk adni a teszt kitöltőinek, akiknek az eredményeit névvel ellátva megtaláljuk a válaszadók között, ha nem nyilvános tesztként hoztuk létre. Az applikáció be van építve a Google Classroomba is, ahol azonos teszteket tudunk létrehozni.  Hasznos funkciója az alkalmazásnak, hogy statisztikát is készít a válaszokból így kaphatunk egy visszajelzést, arról ha valamelyik kérdéskör problémásabb esetleg a diákjaink között. Amennyiben már vannak korábbi tesztjeink, vagy egy tesztlap, amiben sok az adott témához tartozó kérdés van azokból kérdéseket tudunk importálni egy adott teszthez, amivel a folyamat lényegesen felgyorsul. Ha nem csak egy szimpla tesztlapot akarunk készíteni hanem esetleg vinni bele egy kis életet, képeket is csatolhatunk a kérdésekhez, vagy a válaszlehetőségekhez, ebből következik, hogy a képeket a tesztkérdés középpontjába is helyezhetjük és a képhez kapcsolódó kérdést tehetünk fel.

Az általam készített teszt egy a középiskola felvétel utáni szintfelmérő teszt rövid verziója, a rövid tesztkérdésekkel és a hosszabb szövegalkotós feladattal, rámutatva a szintbeli különbségekre a diákok között, ezzel lehetővé tevé az esetleges csoportokra osztást.

A Google Classroom vagy magyar nevén osztályterem, a Google által készített virtuális osztályterem alkalmazás, amihez mindössze egy Google felhasználóra van szükségünk. Az alkalmazásban egy pedagógus létrehozhat egy osztályt, ahova az osztály tagjait meg tudja hívni, vagy ha szükséges akár társoktatókat is. Az osztály alapesetben egy tantárgyat fed le, ezért minden osztálynak, annyi Google osztályteremre van szüksége, ahány tantárgya van, abban az esetben, ha minden tantárgynak erre szüksége van, ami jelen helyzetben sok helyen megteremti erre az igényt. Az alkalmazáson rengeteg lehetőségünk van, különböző feladatok, anyagok, tesztek stb. feladására és kiosztására. A teszteknél az eredményeket is automatikusan meg tudjuk tekinteni, ha ezeket beállítottuk és nem kifejtős kérdéseket adtunk meg a tesztben.

A történelem és angol oktatásban is használható lehet az alkalmazás kényszerhelyezten kívül is. Felhasználásában előnyös szerintem, hogy az órára elkészítendő esetleges házifeladatot, azt a felületen meg tudjuk adni és így áttekinthető mindenki számára, és akár a hiányzók is időben értesülnek róla. A másik előnye az anyagok elérhetővé tételében rejlik, amennyiben nem akarunk valamit kinyomtatni 30-szor vagy csak nekünk van hozzáférésünk, a felületen meg tudjuk osztani a diákokkal.

Hátrányai közül, talán a legnagyobb a számonkérésben rejlik. Alapesetben nem a legjobb online tesztet íratni a diáksággal, a lehetséges csalások elkerülése végett. A kényszerhelyzetben viszont sok tanár kényszerülhet a Google Classroomot használni a számonkérés elsődleges módjának használni, ami nem csak az online felületből eredendő problémákat veti fel, hanem a távoktatás másik fő gondja, az esetleges szülő, barát, testvér segítsége a teszt kitöltése közben. Megelőzhető lehet ez valami időkeret megadásával, hogy limitáljuk az utólagos információ szerzést, de akkor fennáll a veszélye a túl rövid vagy túl hosszú idő megadásának, amit árnyal a diákok egyéni sebessége is. Talán a legjobb mód a véleményező esszé kérése, ami visszajelzést is ad a tanárnak, de ezen kívül nem tudom, hogyan lehetne objektív értékelésre használni az alkalmazást.

A 21. században az oktatás a nagyobb városokban elképzelhetetlen technológia nélkül, legyen az projektor, okostábla vagy csak maga a kréta rendszer használata. A 2020 évi események fényében a digitális kompetenciák szükségessége elérte az eddigi csúcsát, mivel az oktatást online platformra kellett helyezni.

Az alapvető tanári kompetenciák( szakmai ismeretek, értékelés, stb) mellett a digitális kompetenciák is fontosak, ezek a teljesség igénye nélkül: anyagok keresése, mérések készítése, technológiával való fejlesztés. Ezeket többek közt az Európai Unió is megfogalmazta és egy ábrán szemléltette is.

 A jelen helyzetben a legértékesebb kompetenciák közé tartozik, a különböző rendszerek ismerete és egy olyan kiválasztása, ami megfelel oktatási céljainknak, ez lehet google osztályterem, Microsoft Teams, akár a KRÉTA rendszer is. A rendszer kiválasztása után, a használatukhoz ismereteken kívül figyelembe kell venni a feladatkiosztáskor a mennyiséget, ami sok esetben nehéz. A feladat mennyiségen kívül fontos a tolerancia, mivel egy tanár se optimálisan képes átállni a digitális oktatásra, legyenek akármilyen jók a kompetenciái, de tanulói fejlesztése is feladata, volt eddig is és a most jelentkező helyzetben nem lehet elvárni, olyan képességeket, amiket nem adott át a tanár.

Személyes fejlődésben, mindig lehet további rendszereket megismerni és a már ismert rendszerek ismeretét elmélyíteni, ebben gondolom jelenleg a magam előrelépését is ezen a téren.  Történelem és angol tantárgyakat tekintve, a rengeteg tanulást könnyítő program (Pl. Quizlet) ismeretét átadni a diákoknak fontos lehet, mert az adattáblák megtanulásában vagy szavak megtanulásában segíthet (már ha ilyeneket elvárunk órán, ami nem biztos hogy jó dolog önmagában sem).

A digitális technológia széleskörű elterjedésével, az idősebb és az újabb generációk egy olyan kihívással szembesülnek, ami az életben használt készségeiket valamilyen formában összekapcsolja a digitális világgal. Az idősebb generációk a digitális részével kerülnek bonyodalmakba, míg az ifjabbak az elektronikus megoldásokat preferálják, ami sok esetben magára utaltságot jelent az internet potenciálisan veszélyes világában.

A 4 készség, amit a 21. századdal kötnek össze a: kommunikáció, együttműködés, kritikai gondolkodás és a kommunikáció. 

A megfogalmazását én problémásnak érzem, amikor a digitális korban az információ és a technológia mennyisége megduplázódik két évente, ezért nem gondolom reálisnak, hogy az első 20 év alapján az egész századra terjedő készségeket tudnák felvázolni, ha csak a 20. századra gondolunk is az első 20 év nem volt reprezentatív a század innovációval kapcsolatban, és akkor a digitális világ még gyerekcipőben járt a maihoz képest.

A megnevezésén kívül, viszont egy hasznos modell lehet ha a életre való felkészítéshez alapul vesszük, és ezzel az oktatásba megpróbáljuk beépíteni ezeket az elemeket tételesen a saját szaktárgyaimon (angol-történelem) belül ezt a következő módokon tartom véghez vihetőnek, attól eltekintve, hogy a fejlesztésük együtt a a leghatékonyabb nem szeparált elemekként.

Kreativitás:

A kreativitás a problémamegoldás alapja, a fejlesztése, egyszerű lehet mindkét tárgy esetében, ugyanis egyaránt van lehetőség egy előadás elkészíttetésére, ahol a tanuló szabad kezet kap a feladat mérvadó részében és csak minimális keretet adunk meg a témaválasztáshoz, vagy az előadás formális követelményeihez, mint például időkeret. A másik módja lehet a fejlesztésének egy olyan feladat adása az óra keretén belül, amire nincs konkrét megoldás, hanem ott kell kitalálni a probléma kezelését ilyen lehet példa okán egy vitakérdés felvetése, ami szorosan összefügg a következő kompetenciával, a:

Kritikai gondolkodás:

A 2020-as NAT sok esetben átnevezi ezt a kompetenciát "mérlegelő gondolkodásra" , ami egy kicsit veszélyes lehet, mert a kritikai gondolkodás lényege az objektivitás elérése, ami a mérlegelő gondolkodásnál nem feltétlenül jelenik meg, hanem a tények ismeretében hozunk döntést, ami nem objektivitásra törekszik. A fejlesztése történelemből kifejezetten fontos, de a mindennapi élethez is szükséges ha jól tájékozottak akarunk maradni, fejlesztése, mint már említettem lehet vitakérdések megtárgyalásával, vagy egy eseményről szóló 2-3 vagy akár több beszámoló összevetésével és ezzel kikeresve az objektív hírt a beszámolókból lecsupaszítva a szubjektivitástól és akár politikai töltettől.

Kommunikáció:

A talán legalapvetőbb készség, amire egy embert meglehet tanítani a kommunikáció, ami elengedhetetlen egy ember életében, akár diák, akár felnőtt az illető. A fejlesztése történhet elméleti alapon, de sokkal hasznosabbnak tartom a gyakorláson keresztüli tanulást, ilyen lehet a már korábban említett előadás, ahol egy olyan témáról tud beszélni a diák, ami számára érdekes és olyan módon adhatja elő, ami komfortos, ezt a komfortot később lehet csökkenteni ezzel is felkészítve a való életre a diákokat. A másik módja a fejlesztésnek egy csoportos feladat, ahol a kommunikáció elengedhetetlen, amennyiben a feladat megfogalmazása jó, ha a megfogalmazás nem megfelelő létrejöhet egy olyan csoport, ahol egy tag kényszerül minden elkészítésére és ezzel negatívként tekint a csoportokra a jövőben, de ha jó a megfogalmazás akkor a negyedik készséget is egyszerű fejleszti a feladat.

Együttműködés:

A mai városiasodott világban nehéz olyan munkát mondani, ahol az ember nem kell valamilyen módon kooperáljon a kollégáival, ezért is fontos, hogy megtanítsuk a diákjainkat az együttműködés előnyeire és megkerülhetetlenül a hátrányaira is. Az együtt működés szorosan összefügg a kommunikációval, de önmagában is készségnek lehet nevezni, mert a csoportban szerepei vannak a tagoknak, ami nem csak a kommunikációjukban mutatkozik meg hanem feladataikban is.

A 21. századi készségek megkerülhetetlenek a munka világában való aktív részvételhez és ezért fontos, hogy a szaktárgyi ismeretek átadása mellett szenteljünk időt a kompetenciák fejlesztésére is, amik facilitálják az ismereteik használatát és el tudják érni az egykori diákjaink a céljaikat az életben.

Felhasznált képek megjelenési sorrendben:

https://slideplayer.hu/slide/11857077/

https://nlc.hu/eletmod/20131107/felnottkori-kreativitas/

https://www.shutterstock.com/hu/image-illustration/critical-thinking-conceptchalk-drawing-lamp-idea-75178127